Little Things

    Másnap reggel:

Mindenki hamar összekapta magát, mire felkeletem mindenki kész volt. A fiúk bepakoltak a kocsiba, én meg Niall még összeszedtünk pár kaját, nem lehetünk elég biztosak, hogy elég-é a kaja.Örültem, hogy megyünk sátorozni, mindig az jut az eszembe, hogy mennyit táboroztunk a családommal. A tábortűznél amikor énekeltünk és kergetőztünk...az mindent megért, de már semmi sem olyan mint régen...Nade most biztos jó lesz! Már 9 óra volt , amikor elindultunk otthonról, egész végig énekeltünk és kellett hallgassuk Lou hülye vicceit...mindig kiakaszt és egész úton szivatott engem meg Harry-t. Gonosz a kis répasrác! De mi igy szeressük, nagyon találnak Kelly-vel :P . 2 óra utazás után megérkeztünk egy csodaszép helyre, elállt a lélegzetem is. Vizpart mellett votunk letáborozva és nem mesze volt az erdő.

Volt ott egy kis menedékház is, de amikor bementünk egy egeret találtunk. Szegény Lou úgy megijedt tőle, hogy kisprintelt a házból, mi meg egy jót röhögtünk rajta és Liam megfogta a farkát és futott vele Lou után xD. Lou meg egész végig orditozott:
  -Gyere ide Lou ne félj már egy kis egértől! - mondta Liam.
  -Vidd el innen!!!! Nem viccelek! Liammm! - kiálltotta kétségbeesetten.
  -Harry, Lou mióta fél az egerektől? - kérdeztem.
  -Nekem azt mondta, hogy egyszer amikor a nagyszüleinél volt pont aludt és oldalra fordult és szembe nézett egy, ami ráakart mászni. Hát azóta fél tőle.
   -Szegény Lou! - mondtam sajnálkozóan. Imádom őket, olyan kis dilisek, ha ők nem lennének, akkor unhatnám a fejemet otthon.

* Aztán kipakoltunk a kocsiból és Niall meg Harry kezdték a sátrakat felállitani, ami őszintén megmondva nem nagyon ment. Lou, Liam, Zayn gyűjtöttek tűzifát. Én meg Kelly pedig a fiúkon röhögtünk.

Már egy órája küzködtek és nem ment:
  -Francba Niall, ezek milyen sátrak? - idegeskedett Harry.
  -Hát...kék sátor. - nézett értetlenül Niall.
  -Istenem, te szőke!!!  - csapott a homlokára Harry. Erre léptünk közbe Kelly-vel.
  -Nyugi fiúk megoldjuk. - veregettem meg a vállukat. -Csak figyeljétek a profikat.
  -Hahaha... ti, sátrat felállitani? Pff...ez képtelenség. - mondta Niall. Harry csak állt ott karba tett kézzel.
  -Fogadjunk, hogy megcsináljuk! - mondta Kelly.
  -Oké. Ha megcsináljátok egy óra alatt, akkor mi este bemegyünk a hideg vizbe egy szál alsóban. - húzogatta a szemöldökét Niall.
  -Niall, esetleg csak te, én biztos, hogy nem! - mondta Harry.
  -Jaj most jut az eszembe Harry te is meg kell csináld! És kuss! - nem hagytam sok választási lehetőséget neki.
  -Gonosz vagy!!
  -Biza, egy kis boszi vagyok. - és megcsókoltam.
  -De egy csini boszi! - kacsintott rám, de én nem válaszoltam.

*Már letelt az egy óra és kész is voltunk. Niall meg bevágta a durcit. Harry meg csak nevetett, mi meg kárörvendően néztünk rájuk:
  -Oké csajok, ti nyertetek, este fürdünk. - mondta reménytvesztve Niall.
  -Azaz! Pacsit!

*Már este volt és eljött az ideje az evésnek végre, már azt hittem soha sem eszünk. A tábortőz égett és felette sütöttük a pillecukrot. Istenem, mindent megért az a pillanat. Mint egy igazi csapat, akik elválaszthatatlanok, a lelkesedés, a zene...A fejemet Harry vállára hajtottam és adott egy puszit a fejemre és elkezdte énekelni : I won't let these little things slip out of my mouth, but if it's true, it's you, it's you, they add up to,I'm in love with you, and all these little things .És én visszaválaszoltam: I'm in love with you, and all these little things . Majd különvonultunk és rengeteget beszéltünk, a lelkem mélyére is beengedtem, ami idáig soha nem történt meg. Ismeri mostmár titkaimat, mindent tud rólam és nagyon boldog vagyok, hogy van aki megért és igazán szeret. Rengeteget jelent ez nekem. Majd elaludtam karjaiba.

Reggeli kelés

    Alice szemszöge:
Miután végeztem a tusolással egy szál törölközőbe mentem ki. Harry erre felült az ágyra és láttam, hogy figyel, bár próbálja gondolatait elterelni másfelé, de nem nagyon ment neki:
  -Harry megkérlek szépen, hogy hozd ki a fürdőből a hajszáritót.
  -Repülök is! - és tényleg kezdett repülni, erre én csak egyet mosolyogtam, hogy milyen kis dilis. - Itt van szivem!
  -Köszi! Aztán lehajoltam, hogy jól tudjam megszéritani a hajamat és közbe éreztem mintha Harry tekinetete égetne...Hamar hátrafordúltam és elkapta a fejét:
  -Mi a baj? Úgy bámulsz... - néztem rá rosszalóan, de hamar el kellett forditsam a fejem, mert kezdtem már röhögni.
  -Ja semmi csak olyan tökéletes vagy...- mondta zavartan. Erre melléje kúsztam és átfogtam a nyakát.
  -Akkor érezd magad megtisztelve...- mondtam gúnyosan.
  -Annak érzem magam! A lehető lebüszkébb vagyok rád! - miközbe összenéztünk, mintha egy szikra pattant volna közöttünk.
  -Mostmár kéne aludjunk. - mondtam álmosan. Oldalra feküdtem és az én kis Szupermenem hátulról átölelt. Hihetetlen, hogy milyen biztonságérzetet kelt bennem. Soha sem akarom elvesziteni!

   Másnap reggel (Alice):
Még javában aludtam, amikor azt vettem észre, hogy Harry szájon puszil, próbáltam nem elvigyorogni magamat, igy hát tovább tetettem, hogy alszok. Elkezdett dörmögni, minden szavára bizseregtem:
  -Szeretlek Alice! Csodás vagy még reggel is, soha nem láttam nálad szebb lányt, aki ilyen aranyosan alszik,  mint egy kisgyerek (jó értelemben). - ezt suttogta nekem. Már nem birtam,ki kellett nyitnom a szememet.
  -Jó reggelt te nagy gyerek! - és akaratlanul is mosolyra nyilt a szám. Főképp, amikor megláttam egyedi és egyben utánozhatatlan haját, ami úgy nézett ki mint egy szénakazal. - Cuki a hajad!
  -Köszi, a tied is szivdöglesztő!- ekkor a puszit nyomott az orromra.Istenem...Majd lassan felültem és beleturtam hajamba.

  -Esetleg rendelne valamit reggelire az én kis tündérem? - közbe úgy állt mint egy igazi pincér. Majd hercegnősen visszaválaszoltam.
  -Hát, nem is tudom, talán egy kávét, tükörtojást, banánt és egy kis csokit.
  -Ó, itt valaki nagyon éhes. - majd fölémhajolt és megcsókolt.
  -Talán ez is megtenné reggelire...- kacsintottam rá.
  -Nekem megfelel. - kacsintott vissza. És lementünk a többiekhez. Mindenki ébren volt , de szegény Lou úgy nézett ki mint akit fejbelőttek Kelly-vel együtt és Niall szokás szerint tömte magát, nem értem, hogy tud valaki annyit enni és mégcsak nem is látszodik rajta, kész rejtély ez a szöszi.xD
  -Nahát Lou mi történt veled az éjszaka, olyan nyúzott vagy... - néztem rá sajnálkozóan. - Netán történt valami az éjszaka?
  -Ali haggyj légyszives! Nagyon fáradt vagyok. - mondta savanyú képpel. Ekkor Harry elment. Felhivtam Kelly-t a szobába:
  -Na történt valami...? - kérdeztem izgtottan.
  -Hát...- erre elvörösödött.
  -Úr isten Kelly, és milyen volt????
  -Remek, remek... - közbe magához szoritott egy párnát és hanyat vágta magát az ágyra. Örültem, hogy boldog és hogy a fellegekbe érzi magát, ha ő boldog akkor én is. Megérkezett Harry, ha meglátom a szivem hevesebben ver és tele lesz érzelemmel:

  -De ti Harry-vel hogy álltok? Történt valami komolyabb? - kérdezte Kelly kiváncsian.
  -Még a csóknál vagyunk, bár az ő részéről lenne több is, de én még várok. Ez a legjobb megoldás.
  -Tipikus te. De ez még nem nagy baj.
  -Jaj de én olyan szerelmes vagyok...ilyen soha nem volt!
  -Na ne olvadozz itt nekem, mint egy fagyi, a végén az egész ágy tocsogni fog xD. - mondta kényeskedően Kelly.
  -Jóól van na! - de ekkor hivtak a fiúk.
  -Srácok, kitaláltuk, hogy menjünk egyet sátorozni, úgyis olyan rég voltunk már kirándulni. - mondta Zayn. Mindenkinek tetszett az ötlet, holnap reggel indulunk.

 

Megkaptad Styles! :P

     Harry szemszöge:
Basszus... el sem hiszem, hogy Ali azt mondta, hogy szerelemes belém. Ez nem lehet igaz. Mintha csak a fellegekben járnék, egy olyan felhőn lépkedve, ami csak szeretet és boldogág. Ilyet soha nem éreztem és nem szeretném, hogy ez az érzés valaha is elmúljon. Ezzel egy óriási lépést tettünk meg, nameg a csókkal együtt. Olyankor mindig felpezsdülök és magába ölel a mámor...Ali olyan mint egy álomlány! Jó tudni, hogy mostmár az én tündérem.
 Miután vége lett a bulinak és mindenki lefeküd mi még egy kicsit kint maradtunk és a hintaszékbe ültünk, egymással szemben, lábaink összefonódva és fogtuk egymás kezét és mélyen egymás szemébe néztünk, alig jött ki szó a szánkon, elég volt egymás szemébe nézni és mindent elárult.
  -Harry, szeretnék kérdezni valamit...- mondta kissé habozó hangulatban.
  -Mondjad tündérem! - ekkor egy kicsit ideges lettem.
  -Még mielőtt komolyabban is kezdenénk járni, szeretném megtudni, hogy ugy-e én nemcsak egy-két hétre való préda lennék, mert akkor haggyuk is az egészet...nyugodtan mond meg. - mondta zaklatottan, ekkor szorosan magamhoz öleltem és mélyen a szemébe mondtam:
  -Tudod, soha nem éreztem úgy egy lány iránt, mint ahogy most érzek irántad. Idáig bevallom nem nagyon érdekelt ez a dolog, de titkon mindig is vártam azokat a jeleket amik arra utalnak, hogy szerelemes vagyok és egy pekkes nap után jöttél te és azóta csak te jársz a fejemben, amikor szinte elveszitettelek, azt hittem, hogy belehalok...rájöttem, hogy te vagy az igazi, akit senkiért sem vetnék el magamtól, mert egy kincs vagy, akinek ha a közelébe vagyok mindig felgyorsúl a szivverésem és pillangók röpgödnek a gyomromban. - mondtam teljesen átszellemült arccal. Ekkor megpillantottam egy könnycseppet Ali arcán.
  -Most mért sirsz?
  -Nem sirok nyugi, csak ilyen őszintén még soha nem hallottam senkit se beszélni az érzéseiről, de nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy milyen kis gyenge vagyok, de ... - ekkor már nem engedtem elmondani amit akart, mert láttam, hogy nehezére esik és megcsókoltam.

  -Alice tudnod kell, hogy nem vagy gyenge attól, hogy az érzéseidet kimuatatod! Lennél inkább egy robot? -erre elmosolyodott.
  -Na már mosolyogsz ez jó jel. - nevettem.
  -Te kis mosolyleső vadász. - bokszolt a vállamba.
  -Hideg van, jobb ha bemegyünk.- és kézenfogva besétáltunk. Ekkor vettük észre, hogy bent is folyik az akció Lou és Kelly között. Már a csóknál tartanak, ha igy folytatják...Na mindegy. Erre Ali-vel elkezdtünk röhögni és Lou  hátrafordúlt:
  -Most meg mit néztek, nem láttatok még embert csókolozni??? - kérdezte ingerülten.
  -Bocsi, de ezt nem lehetett kihagyni...- mondta Harry, már majdnem a röhögőgörcs határán, én meg csak mosolyogtam.
  -Na jó, tipli van, csősztök, nem vagyok kiváncsi rátok. - és egy párnát tett arcukhoz, hogy ne lássuk csókcsatájukat. Majd felkaptam Ali-t az ölembe és úgy vittem fel az emeletre. Lefektettem az ágyra, de ekkor megszólalt.
  -Harry szerintem még várjunk...- mondta óvakodóan. - ez nekem még túl korai.
  -Oké, akkor várunk, de tudd, hogy a te lelkeden fog száradni, ha erő szempontjából leépülök - mondtam fenyegetően és mereszgettem a szemem rá.
  -Jaj szegény Harry! Nehogy belehaljál! - mondta gúnyosan.
  -Márpedig úgy lesz, de talán te hamarabb fogsz meghalni, mert a csikizésemmel ölni tudok. - közbe gonosz fejet vágtam. Először a lábát majd a hasát kezdtem el csikizni, amitől szegény úgy röhögött, hogy alig kaott levegőt és közbe visititt, mint egy kismalac. Imádom ezt csinálni. 3:)
  -Harry...haggyd...abba...HARRY!!!!! - eleget tettem kérésének és befejeztem.
  -Na mostmár tudod kivel állsz szemben! - néztem rá, mintha vártam volna,hogy behódoljon nekem.
  -Hahaha...de te nem tudod, hogy én mivel tudok ölni!
  -Jujj de megijedtem! - néztem rá kutyus szemekkel.
  -Soha ne becsülj alá, nem tudhatod, hogy mikor csapok le rád! Vigyázz Styles, még megütöd a bokád!!!- ekkor hamar a falhoz szoritottam és hatalmas csókcsatába kezdtünk.
  -Huu ez hihetetlen volt... - mondta elvarázsolva Ali. -Nem gondoltam volna ennyire jól csókolsz.
  -Tudok én meglepetéseket is szerezni.
  -Bocsi, de most muszáj, hogy lefürödjek, 15 perc és jövök, persze ha addig tudsz nélkülözni. - mondtam bosszantóan , hogy legyen egy kicsit lelkiismeret furdalása.
  -Én nem mehetek veled? - ekkor felült az ágyra és elővette csodaszép smaragdzöld szemeit, alig birtam ellenállni.

  -Nem. Na húztam! - mondtam neki flegmán.
  -A francba! - ezt még az ajtón keresztül is hallottam, olyan cuki, amikor Harry bosszuskodik :P Nade most visszakapta...

Szeretlek Harry!!!!!!

   Még mielőtt elment volna megkért, hogyha van kedvünk akkor Kelly-vel menjünk el hozzájuk mert medencés partyt tartanak. Gondolkodás nélkül rávágtam, hogy megyünk, aztán elment, én meg lefeküdtem. Egész éjszaka az a bizonyos puszi járt a fejemben, most már biztos, hogy szerelemes vagyok :).

   Másnap reggel:
Végre Kelly is hazaért, mert egész éjszaka bulizott a barátaival, nekem nem volt kedvem elmenni. Szegény eléggé nyúzottnak tűnt, de mihelyet elmondtam, a Harry-s sztorit egyből kipattan az álom a szeméből:
   -Képzeld, tegnap este idejött Harry és az esőben próbált kieggesztelni, mégf az elején elkezdte az ablakot kővel hajigálni, hogy észrevegyem. Olyan aranyos volt, persze azért flegma voltam vele egy kicsit, de hát nem adom meg magam könnyen, majd amikor elment adott egy puszit, hááát úgy elolvadtam...
   -Tudtam, hogy sikerülni fog, mostmár biztos összejösztök!! - mondta izgatottan. Erre én csak nevettem, nem tudtam megcáfolni, mert hazudnék ha azt mondanám, hogy nem szeretnék Harry-vel járni.
   -De még van egy jó hirem...- húztam az agyát Kelly-nek.
   -Mi?? Talán már több is történt??? - nézett tágranyilt szemmel.
  - Kelly! Szerinted én olyan vagyok?? - ripakodtam rá.
  -Ja nem! Bocs!Na mi az? - kérdezte türelmetlenül.
  -Harry meghivott a házukhoz egy medencés bulira, ahol nem mellesleg ott lesz a te herceged Lou is. - nyújtottam rá a nyelvem.
  -Na ne...Ezt nem hiszem el...Ali most azonnal pakoljunk, jól nézek ki, nem vagyok dagi, nincs narancsbőrőm????? - kérdezte kétségbesetten.
  -Nyugi Kelly, nagyon jó formában vagy! Hidd el! - nyugtatgattam.
  -Oké.Készülődjünk. Ahhoz képest hamar összepakoltunk és máris érkezett egy sms. Harry volt

az, hogy fél óra múlva jön a kocsi értünk. Totálisan izgatott voltam. Pillangók szálldostak a gyomromban.

   Harry szemszöge:

Miközbe vezettem hazafelé egész végig vigyorogtam.Hihetetlen, hogy mit tud kihozni belőlem Ali. Úgy gondoltam, hogy meghivom őket a házunkhoz, hogy egy kicsit jobban összemelegedjünk és erre ez a legjobb megoldás. Meghát a fiúknak is beszeretném mutatni.Az előszobában voltam, amikor észrevettem, hogy Lou a kanapén ül. Eléggé megijedtem, mert ő nem szokott ilyeneket csinálni.Odamentem:
  -Mia baj Lou? - kérdeztem féltően.
  -Semmi. - mondta elbambúlva.
  -Nekem nem tudsz hazudni.
  -Csak szeretném tudni, hogy szereted ezt a lányt?
  -Igen, de ez,hogy jön ide?
  -Csak látom, hogy nagyon komolyan veszed...és engem ugy-e nem fogsz azért elhanyagólni? - ekkor elészedte a kutyus szemeit.
  -Lou, már azt hittem, hogy nagyobb baj van.Ne hozd rám a frászt! Én soha nem foglak elhanyagólni, igérem!
  -Akkor jó! - ezután egy Larry Stylinson pillanat következett.
  -És meghivtam a csajokat a medencés bulira, ugy-e nem baj?
  -Dehogyis! De a másik lány szép???
  -Lou!!! Már is beakarsz csajozni? - furán néztem  rá, de muszáj volt, hogy röhögjek rajta.
  -Hát csak kérdem...
  -Nem mondok semmit se, majd meglátod! -vágtam egy gonosz arcot neki amire felkapta a vizet.

    Aznap délután (Alice):
Megérkezett a kocsi. 15 percnyi utazás után megérkeztünk a fiúk házához. Egyszerűen eszméletlenül vagány házuk van...Leesett az állunk.Majd bementünk a házba és mindenki nekünk szaladt, mindenki kérdett valamit de egyszerre, igy nem értettem semmit. Szörnyű, hogy mennyit mondanak.xD Majd megismerkedtünk. Mindegyiket nagyon birom. De amikor Harry átölelt olyan biztonságban éreztem magamat... melegséget árasztott. S azt se felejtem el, amikor Lou meglátta Kelly-t...basszus...szegény Lou teljesen lefagyott, köpni, nyelni nem tudott, szinte kitörtem a nevetésben, majd oldalbaböktem Harry-t.

Ketten ott kuncogtunk és ezek nem vették észre. xD Kelly is elkezdett mosolyogni és Lou leste minden léptét,majd  hamar átöltöztünk a fürdőruhánkba. A fiúk kint voltak és kezdtek sütögetni. De csak Niall és Zayn volt kint, s a többiek?! Ekkor választ kaptam mindenre engem Harry és Liam felkapott és bedobtak a vizbe, Kelly-t meg Lou. Mondhatni baromira jól esett...Majd amikor jobban szemügyre vettek fürdőruhában mindegyikuk le volt fagyva.

Egész nap óriási bombákat ugrottunk és rengeteget röhögtünk. Én inkább Harry-vel voltam, közbe Lou próbálta fűzögetni Kelly-t ami lassan sikerült is. Már sötét volt és egyedül voltam bent a medencében, a többieket nem is láttam. Már egy kicsit elszunnyadtam, amikor érzem hogy valaki a lábamat simogassa, egy pillanatra megremegtem, aztán vettem észre , hogy Harry az, de időm sem volt feleszmélni mert lehúzott a viz alá és megcsókolt... Úr isten!!!...Fantasztikus volt, mindigis kiakartam próbáni a viz alatti csókot, hát tessék...Már nem birtuk levegővel. Erre nagy huhogást hallottunk, ezek tudták,hogy ez lesz?... a bokorból direkt figyeltek és tuti, hogy Kelly mondta, hogy kipróbálnám a viz alatti csókot. A kis manók...Mindegy ez most kivételesen is jól jött. Elkezdtek kiabálni:
   -Szépek vagytok csak igy tovább! - mondta Liam.
   -Na nézzétek Hazza kielégült fejét...!!!!!! - mondta Zayn.Erre megint lehúzott Harry és ismét megcsókolt.
   -Alice, szeretlek!!! - suttogta Harry és közbe a hajamba túrt.Imádom, hogyha valaki a hajamba túr.
   -Én is Harry, szeretlek és szerelmes vagyok beléd!!!!! - mondtam úgy hogy közbe mélyen a szemébe néztem és láttam, hogy elérzékenyült, erre nagy csókcsatába kezdtünk...

Ázott cica...xD

    

    *Össze vagyok zavarodva. Nem tudom felfogni, hogy Harry szerelmes belém, de eléggé őszintének tűnt. Jajj istenem... miért kell ez történjen??? Mindig ez van, ha valamit elhatározok, de megváltoztatni nem tudom. Lehet, hogy jobb lett volna ha nem vallja be nekem, mert igy teljesen szétestem. Amikor kimondta, úgy éreztem, mintha hátba vágtak volna. Sokként ért. De muszáj elfelejtenem! Lehet, hogy túl szigorú vagyok, de már az egyik kapcsolatomban megjártam igy mert engedékeny voltam és jól pofára estem.

     *Hazaértem. Berontottam az ajtón és futottam a szobámba és elkezdtem sirni, hamar bezártam az ajtót, hogy Kelly ne jöjjön be:

  -Ali, mi a baj, mi történt? Légyszives engedj be! - mondta aggódóan és közbe rángatta a kilincset.

  -Haggyj békén!! Egyedül szeretnék lenni!- kiabáltam vissza neki.

  -Oké, de ne maradj bent órákat.

Végre egyedül. Olyan hiányérzetem van...Ki kellene ide? Hát persze anya, de elfelejettem, hogy egész héten nem lehet elérni, mert konferencián van. Majd lenyugodtam és kimentem a szobából és elmeséltem Kelly-nek, hogy mi történt:

  -Alice, miért kell ilyen legyél? Megérthetnéd, hogy fontos dolga volt, mért vagy ilyen szigorú? Nehogymár elmarj magadtól egy ilyen srácot?!! *De én nem válaszoltam vissza, csak lehajtottam a fejemet.

    Harry szemszöge:

Jajj! Miért, miért? Hogy lehetek ilyen bunkó...Már nem tudom, hogy próbáljak-e a kedvében járni, nincs erőm, elgyengűltem. Nem is birtam hazamenni, csak kóvályogtam.Majd hazamentem és bezárkóztam.Liam volt otthon, próbált kiszedni a szobából, de nem tudott. Majd kijöttem, mind a 4 srác lent volt és szomorúan néztek rám, ezt utálom, amikor olyan sajnákozóan néznek. Próbáltak összekaparnak, biztatni, majd unszolásból elhatároztam, hogy mit tegyek...

Már este volt, amikor beültem a Range Rover-embe. Nagyon ideges voltam,hogy elküld-e vagy megbocsájt Ali, de azt tudtam ha ezt nem teszem meg, akkor megbánom a későbbiekben. Odaértem a házukhoz, megigazitottam a ruhámat, majd elkezdtem kővel hajigálni az ablakjukat, szerencsére első emeleten lakott:

   -Alice! Alice! - kiálltottam, de erre csak egy vénember kiálltott ki.

   -Mit órdibál maga mint egy szarka???? Már az embert se haggyják pihenni, a kis...- órditotta.

   -Bocsánat, ne tessék haragudni! - válaszoltam.

   -Bocsánat. bocsánat mindjárt megbocsánatozlak, na takarodj!!!! - erre elkezdett esni az eső.

   Bebújtam a kert alá és megvártam amig visszahúzódik az ablakból. Ekkor hallom, hogy egy ablak nyilik. Ali volt.

   -Szia Ali, ne haragudj, hogy ilyenkor zavarlak, de..szeretlek! Nem tudom elképzelni azt, hogy ne lássam az arcodat, ne halljam csodás nevetésedet. Kérlek bocsáss meg!!!!

   -Talán megkéne? - kérdeztem gúnyosan. És vártam a megfelelő választ.

   -Nem tudok helyetted választ mondani, amit érzel azt mond, de az a szivedből jöjjön és ha azt mondod, hogy nem bocsájtass akkor elfogadom, de ha azt mondod, hogy megbocsájtass akkor én leszek a legboldogabb ember a világon. - válaszoltam neki és közbe egyre-egyre esett az eső. 

   -Ezt a választ vártam! - mondtam egy kicsit uralkodóan.

   -Köszönöm Alice! El sem hiszed milyen boldog vagyok. - szegény szinte kiszökött a bőréből. De ekkor megint kiszólt az öreg:

   -Mit romantikáztok itt az utca közepén, nem kell, hogy mindenki hallja!!!!!! - órditotta.

   -Nem mindegy? - válaszoltunk egyszerre véletlenül, majd egyet nevettünk rajta.

   -Gyere fel, úgy nézel ki mint egy elázott kis macska! xD - muszáj volt röhögjek olyan viccesen nézett ki...

   -Még szerencséd, hogy macskát mondtál kutya helyett...- mondta rosszalóan és lebiggyesztette a száját.

   -És ha kutya vagy akkor mi lesz? - nyújtottam rá a nyelvem és hamar becsuktam az ablakot. Erre Harry csak megcsóválta a fejét. Feljött és azonnal átölelt, persze én vizes lettem...haha. 

   -Na igy már tettszem? - mutatott magára.

   -De még mennyire...

Majd csináltam forrócsokit és leültünk a lépcsőre egymással szembe.Ahogy szemébe néztem mindent elfelejtettem csak ő volt meg én és ez igy is volt jó.Ekkor megszólalt:

   -Nem szeretnék tolakodó lenni de...szeretsz? - kérdezte eléggé félénken.

   -Először adjál még egy okot amiért kimondjam. - mondtam gonoszan.

   -Nem vagy semmi.- erre cukin nevetett.Még jó pár órát beszélgettünk, majd muszáj volt hazaküldjem mert fáradt voltam. Nem akart elmenni de belátta hogy muszáj.

   -Azért adhatok egy búcsú puszit az arcodra? 

   -Persze!* Majd lassan közeledett és miközbe megpuszilt a forróság elöntött, a szivverésem felgyorsult. Az ő szivdobogását is hallottam, nagyon durva volt mintha még hagyott volna is ki...

Tudtam én, hogy ez lesz...

      ***Egész éjszaka csak gondolkoztam. Nem tudtam elhatározni magamat. Mindigis egy tudatos lány voltam, még az előbbi kapcsolataimnál, meg más dolgoknál is, de ez...Majd szép csöndesen elaludtam.

       Másnap reggel:
Nyugodtan alszok, amikor azt vettem észre, hogy az én cuki kis Kelly-m épp az ágyamon ugrál és közbe kiabál:
  -Ébresztő Csipkerózsika, sok dolgunk van ma vagy talán nem emlékszel? Rémlik egy bizonyos találkozó Harry-vel? - kérdezte irónikusan.
  -Istenem Kelly!!!!!!!! Haggy békén, aludni szeretnék!!!!!! - mondtam álmos hangon, ráripakodva és hozzávágtam egy párnát.
  -Jó kis fegyver, de nem hatásos, nem tudsz lerázni! - nevetett ördögien. Ezért kénytelen voltam kimászni az ágyból.

Egész délután csak untakoztam és mikor a találkozóra gondoltam egyszerűen görcsbe rándúlt a hasam. De miért? ...

       Harry szemszöge:
Nemrég értem haza, elintéztem pár dolgot és azonnal berohantam a szobámba, s kidőltem az ágyamon. Miközbe feküdtem nagyokat sóhajtottam:
  -Istenem, azt hiszem szerelmes vagyok! Úgy mint még soha, nem gondoltam volna, hogy első látásra ennyire belesnék egy lányba. Igaz sok barátnőm volt, de ilyet soha nem éreztem...és csak vigyorogtam  mint egy 5 éves gyerek, aki a képzeletbeli barátjával van elfoglalva. xD Majd bekopogott Louis. Látta. hogy valami nincs rendben. Mintha csak Csodaországban járkálnék. Elkezdett nevetni:
  -Mi a baj tesó? Esetleg nő ügy? - kérdezte gúnyosan.
  -Az biza, de még milyen nő!! - válaszoltam neki, mint aki nem a földön jár.
  -És ki az a szerencsés?
  -Alice Linda Thomson-nak hivják és eszméletlenül gyönyörű lány, egyszerűen csodás...
  -Ezt már sokszor hallottam. - mondta szigorúan Louis.
  -Ez más teljesen, az biztos!!!! De sajnos sietett és nem tudtunk sokat beszélni. - mondtam bánatosan.
  -Küldjünk virágot neki, de rózsát! - mondta lelkesen és persze élvezte, hogy milyen kis bággyad vagyok. A kis gonosz... -Tudod a cimét?
  -Nem, de megkeresem. - válaszoltam neki elszántan.És máris egy óra múlva el volt küldve a csokor virág egy levélell.

   ***Délután 6 óra, Ali szemszöge:
   Már ügyesen készülődtem a találkozóra és egyre jobban éreztem, hogy ideges vagyok. Kelly próbált nyugtatni, de nem sikerült neki. Ő választotta ki a ruhámat.

   * Este 7 óra:
Már az úton sétáltam. Közbe óriási gombócokat éreztem a torkomban. Szétvetett az ideg, de amikor Harry szemeit visszaidéztem, akkor elkezdtem bizseregni. De hogy hogy csak most? Ezt nem értem...Épp odaértem   a szökőkúthoz, 7:03. De Harry holvan? Kezdtem egy kicsit aggódni. 10 perc múlva sem jött, már mérges voltam, hamar dühbe jövök. Ügyes vagy Ali, bedőltél ennek a srácnak is. Hülyét csináltál magadból, soha sem kellett volna megbizz főképp egy sztárban! És egyáltalán mért pont én kellenék neki... Ekkor már ingerülten rohantam haza. Épp befordúltam az egy utcasarkon, amikor Harry jött velem szemben. Megfogta akaramot:
   -Alice, légyszives ne haragudj, de rengeteg dolgom volt, épp fotózáson voltunk hiába próbáltam elkérezni, nem tudtam. Kérlekszépen ne haragudj.- mondta kétségbeesett hangon.
   -Akkor is szólhattál volna. De már mindegy. Nem akarok többet találkozni. Vége.- mondtam határozottan.
   -Ne Alice, ne, csak ezt ne! Hülye voltam, de bocsáss meg! - ekkor már mintha sirásra állt volna a szája. Rossz volt igy látni, de amit én egyszer elhatározok, amellett kitartok!
   -Harry légyszives állj félre az utamból! - mondtam már majdnem sirva. - Ne nehezitsd meg a dologomat kérlek!
   -Hát jó. De én úgyis kitartok melletted, bármibe kerül is! Mert te vagy a legfontosabb nekem, ezt tudnod kell. Szerelmes vagyok beléd!

 

Mi ez az érzés?

      Hazafelé gondolkoztam, nem tudtam hogy mit gondoljak erről a találkozásról, eléggé meglepett.Furán érzem magam, olyan mintha belül égetne valami de egyben nyomaszt is.Mi ez az érzés...?
   
     HARRY SZEMSZÖGE: Fuuu... ez durva volt, ennyi lányt egy helyen... sokszor úgy érzem hogy elegem van a sztárságból, a zaklatásból. Nem szeretem amikor utánunk rohannak meg sikitoznak, persze már megszoktuk, de...Mindegy is. Az a lényeg, hogy találoztam egy csodaszép lánnyal akit Alice-nek hivnak. Épp eleredt az eső és a cetlieit elejtette, gondoltam segitek neki, nem fordult felém, mintha csak a földnek beszélt volna, próbálta elfedni arcát, hogy ne vegyem észre, hogy sir , de én észrevettem. Nagyon le volt hangolódva, még szerencsétlennek is nevezte magát, márpedig nem szeretem ha egy ilyen gyönyörű lány ilyet mond, inkább én vagyok a szerencsétlen, kétbalkezes xD. Majd fejét felemelte. Amikor szemünk találkozott hááát esküszöm azt hittem hogy azonnal meghalok... Nem birtam levenni a szememet róla, de ő sem. Az erő szinte kiment  a lábamból. Sok lánnyal találkoztam már, de ez a nézés más volt... Mintha megmarkolták volna  a szivemet és egyet pengettek volna rajta. Ilyet soha nem érztem... Szegény eléggé zavarban volt, de nem is csodálkoztam. Szeretem ha egy lány zavarban van, olyankor nagyon aranyosak, de ő... :))) Meghivtam egyet sütizni, hihetetlenül jófej volt, rabul ejtett. Nem tudtunk sokat beszélni, ki is voltam bukva, hogy csak keveset tudtunk beszélni, de én megkeresem akárhol is van...

      ***Hazaértem.Már Kelly fel volt kelve és szokása szerint járkált fel-alá és kereste a kávéját, én szótlanul odadtam neki és bambulva leültem a székre. Észrevette, hogy valami nincs rendben:
    -Mi a baj Ali? Olyan fura vagy. Történt valami?- kérdezte aggódóan.
    -Hááát nem tudom.- válaszoltam unottan.
    -Necsinááld! Mondjad!- nyavalygott rám.
    -Találkoztam Harry Styles-el és mielőtt megkérded, ő az a Harry a One Direction-ből. Erre Kelly mint aki nem normális elkezd ugrálni és sikitani. Sajnos hamar lázba tud jönni.
    - Dehát ez hihetetlen, de nem látszassz valami boldognak.
    - Igen mert azt hittem, hogyha találkozok vele akkor szétvet a szerelem, a zsongás, de... Kelly!-Nem érzem azt a nagy lávafergeteget a szivemben. :( Mi van velem esküszöm???
    -Nemár! Semmi baj, mindig nem lehet első látásra szerelmes lenni. De legalább elkérte a számodat?- mondta lelkesen.
    -Nem.- elvoltam kenődve.
    -Sebaj, majd megkeressük! - kacsintott rám.
    -Nem! Nem akarok vele találkozni!
    -Te most tényleg hülye vagy, vagy csak az időjárás játszik azzal a szépséges agyaddal?- tiszta vörös volt a feje és szemeit kidüllesztette. Ilyenkor olyan félelmetes... - nyugi elintézem én. Hát igen, Kelly ilyen, imádja feszegetni a határokat és vele együtt engem is.Majd felléptem Twitter-re.Egy csomó üzenetem volt és legtöbbje arról szólt, hogy láttak Harry-vel a cukrászdában, meg hogy milyen jól elvoltunk és hogy cukik vagyunk. Na persze, vonogattam a vállamat.Ekkor valaki csengetett. Ki a fene lehet ,gondoltam.Egy futár állt kint kezében egy óriási csokor fehér rózsával.Elvettem tőle és láttam egy fehér kis kártyát is közötte.

         

Ez állt benne: Szia Alice! Habár pár órája, hogy találkoztunk,rengeteget gondoltam rád! És egyszerűen nem tudlak kiverni a fejemből, mindig rád gondolok, amikor egymás szemébe néztünk hirtelen elöntött a melegség.Az arcod , hiába hogy könnyes volt, valahogy megmarad. Az arcvonásod, a szemed...Nagyon szeretnék veled találkozni újra.Ha akarod gyere el a közeli park szökőkútjához holnap este 7 órára.Én ott leszek.        --Harry--

Miközbe olvastam muszáj volt nekitámaszkodjak a falnak és a hajamba túrtam...Nem tagadom megérintett ez a levél, de nem tudom, hogy elmenjek-e? Egyszercsak Kelly kikapta a kezemből a levelet és elkezdett futkározni a lakásban, én meg utána. Majd elkiálltotta magát:
    -ÁÁÁÁ Ali ezt nem hiszem el Harry randira hivott!!!!!!!! Figyelj. Hamar keressünk valami döglesztő ruhát! - mondta izgatottan.
    -Drága Kelly Amy Richardson! Először is ez nem randi, másodszor úgysem megyek el, harmadszor úgyis holnap lenne. Erre azonnal kiakadt és addig-addig győzködött, hogy rávett , hogy elmenjek.De jól teszem? ...

                                                             KEZDET :)

            ***Sziasztok Alice Linda Thomson vagyok és ráadásul 18 éves (végre). Nem tudom hogy hol kezdjem mit mondjak magamról... nem vagyok az a plázacica fajta kis nyafogó lány... mindigis különcnek éreztem magamat a társaim között, talán túlságosan is visszahúzódó vagyok.De nem nagyon adok mások véleményére csakis a legjobb barátnőmére.Ő Kelly Amy Richardson, csupa sziv lélek csajszi és egy igazi Directioner velem együtt megszállottak vagyunk és nekem a kedvencem Harry s Kellynek meg Louis. :DD Ő az akire mindig számithatok, nem is tudom mi lenne velem nélküle.Itt élünk mindketten Londonban, bár nemrég költöztünk ide mert a szüleink jobb állást kaptak és érdekes hogy pont egyszerre és egy helyre kerültünk, elválaszthatatlanok vagyunk.Mivel már ő is 18 ezért úgy döntöttünk hogy a szüleinktől különköltözünk.Ne gondoljátok hogy azért mert minden nap tarthatnánk bulikat! Dehogyis. Csak önállósulni akarunk,s erre ez a legjobb mód.

            * Egy tipikus reggel: Szól a vekker-Krrr. Krrr... -I LOVE YOU SOOO MUCH VEKKER.Azonnal vetődöm is utána mert nagyon utálom amikor szól főképp amikor valami szépet álmodok mindig megzavar de ki nincs igy vele? Nagy álmos arccal kikászálódtam az ágyból és megráztam a hajam.Imádom ezt csinálni és azt is szeretem amikor kócos a hajam, ( de csak reggel... xD). Átöltöztem és bementem Kelly szobájába de még mindig aludt. Nem akartam felkelteni ezért irtam egy cetlit hogy lementem a Starbucksba.Az utcán sétálva épp a mai programomat állitottam össze amikor valaki hátulról meglökött.Persze én utána kiabáltam hogy lehetne óvatos de nem válaszolt.Na mindegy.Ekkor nagy sikitást hallottam.Gondoltam, mi ez a cirkusz? Hamar odamentem és egy nagy lánysereget láttam, akik felém futottak...De kergettek valakiket...Szegény srácok... De várjunk hétköznapi srácokat nem kerget 20 lány.Ez fura.Ekkor vettem észre hogy ez a One Direction. BASSZUS...Mintha betonba álltam volna megkötött a lábam. Ez nem, nem lehet... A szivem azt súgta hogy menjek én is, de az eszem azt hogy maradjak.De hát ez a One Direction álmaim hercegei és mindigis arról álmodtam hogy találkozzak velük. Talán oda kéne menjek...Amire bátorságot meritettem volna arra már eltüntek.Gondoltam, na Ali (becenevem) ezt is jól elszúrtad, hajrá Ali csak igy tovább a lassuk és gyávák nagykövete lehetnél...Pff...Nagy szomorúan kijöttem a Starbucks-ból.

Épp hazafelé tartottam, amikor eleredt az eső.Remek nem elég hogy egy nagy lehetőséget elbaltáztam, de ráadásul meg is ázok, Londonban vagy Ali nem Miami-ban.A táskámban kotorásztam amikor a cetlieim kiestek a földre.Már elkezdtem sirni, hogy milyen balfék vagyok.Ekkor egy srác odajött és segitett felszedni,nem is néztem a szemébe, hogy ne lássa hogy sirok.De  igyis észrevette.
  -Mi a baj szépség?Miért sirsz,talán a cetlikért?-dörmögte édesen.
  -Nem.Csak szerencsétlen vagyok mindenben, de haggyjuk, úgyse lennél kiváncsi egy ilyen szerencsétlen lányra.-feleltem lehajtott fejjel, de a hangja...emlékesztetett valakire.
  -Nem is vagy szerencsétlen, mindenki nem lehet tökéletes, az túl mű lenne.
  -Nem akarok veszekedni mert nincs amiért. -hallottam hogy nevetett.És ekkor mintha egy villám csapott belém a nevetést hallván... Ez...ez...Ekkor felemeltem a fejem és vajon kit láttam Harry Styles-t!!! Istenem... ezt nem hiszem el... Jött hogy sikitsak de nem ment, szemébe nézve elvesztem, remegett kezem,lábam.Biztos hogy durván nézhettem ki kisirt szemekkel nameg mint egy 90 éves vénasszony akinek izületi problémái vannak.Szép párositás...Felsegitett és miközbe felálltunk nem birtam levenni róla a szemem,de ő sem xD.Majd egyet mosolygott és akarva akaratlan nekem is oldalra húzódott a szám.Majd megszólalt:
  -Örültem, hogy segithettem, nem lenne kedved bejönni velem egy cukrászdába?- kérdezte aranyosan.
  -Hát, lehet hogy belefér...-válaszoltam bátortalanul.
  -Akkor gyere,a hölgyé az elsőbbség.
  -Köszönöm.
Rengeteget beszéltünk, ő az új életéről, s én meg a szokásos dolgaimról.Majd az órámra tekintettem és láttam hogy már 10 óra.Basszus szegény Kelly tuti hogy fel van kelve.
  -Bocsi Harry, de most mennem kell nagyon örülök,hogy megismerhettelek, jó volt veled beszélgetni, soha nem felejtem el ezt a beszélgetést.
  -Légyszives maradj még egy kicsit.-mondta kérlelve, legszivesebben megzabáltam volna, de nem lehet.
  -Bocsi de muszáj.Na szia! - és már rohantam is.
  -Szia én sem felejtem el ezt a beszélgetést hercegnő... -mondta nagyot sóhajtva, de ezt én már nem hallottam.

Ő Kelly

Ő Alice