Basszus... el sem hiszem, hogy Ali azt mondta, hogy szerelemes belém. Ez nem lehet igaz. Mintha csak a fellegekben járnék, egy olyan felhőn lépkedve, ami csak szeretet és boldogág. Ilyet soha nem éreztem és nem szeretném, hogy ez az érzés valaha is elmúljon. Ezzel egy óriási lépést tettünk meg, nameg a csókkal együtt. Olyankor mindig felpezsdülök és magába ölel a mámor...Ali olyan mint egy álomlány! Jó tudni, hogy mostmár az én tündérem.
Miután vége lett a bulinak és mindenki lefeküd mi még egy kicsit kint maradtunk és a hintaszékbe ültünk, egymással szemben, lábaink összefonódva és fogtuk egymás kezét és mélyen egymás szemébe néztünk, alig jött ki szó a szánkon, elég volt egymás szemébe nézni és mindent elárult.
-Harry, szeretnék kérdezni valamit...- mondta kissé habozó hangulatban.
-Mondjad tündérem! - ekkor egy kicsit ideges lettem.
-Még mielőtt komolyabban is kezdenénk járni, szeretném megtudni, hogy ugy-e én nemcsak egy-két hétre való préda lennék, mert akkor haggyuk is az egészet...nyugodtan mond meg. - mondta zaklatottan, ekkor szorosan magamhoz öleltem és mélyen a szemébe mondtam:
-Tudod, soha nem éreztem úgy egy lány iránt, mint ahogy most érzek irántad. Idáig bevallom nem nagyon érdekelt ez a dolog, de titkon mindig is vártam azokat a jeleket amik arra utalnak, hogy szerelemes vagyok és egy pekkes nap után jöttél te és azóta csak te jársz a fejemben, amikor szinte elveszitettelek, azt hittem, hogy belehalok...rájöttem, hogy te vagy az igazi, akit senkiért sem vetnék el magamtól, mert egy kincs vagy, akinek ha a közelébe vagyok mindig felgyorsúl a szivverésem és pillangók röpgödnek a gyomromban. - mondtam teljesen átszellemült arccal. Ekkor megpillantottam egy könnycseppet Ali arcán.
-Most mért sirsz?
-Nem sirok nyugi, csak ilyen őszintén még soha nem hallottam senkit se beszélni az érzéseiről, de nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy milyen kis gyenge vagyok, de ... - ekkor már nem engedtem elmondani amit akart, mert láttam, hogy nehezére esik és megcsókoltam.
-Na már mosolyogsz ez jó jel. - nevettem.
-Te kis mosolyleső vadász. - bokszolt a vállamba.
-Hideg van, jobb ha bemegyünk.- és kézenfogva besétáltunk. Ekkor vettük észre, hogy bent is folyik az akció Lou és Kelly között. Már a csóknál tartanak, ha igy folytatják...Na mindegy. Erre Ali-vel elkezdtünk röhögni és Lou hátrafordúlt:
-Most meg mit néztek, nem láttatok még embert csókolozni??? - kérdezte ingerülten.
-Bocsi, de ezt nem lehetett kihagyni...- mondta Harry, már majdnem a röhögőgörcs határán, én meg csak mosolyogtam.
-Na jó, tipli van, csősztök, nem vagyok kiváncsi rátok. - és egy párnát tett arcukhoz, hogy ne lássuk csókcsatájukat. Majd felkaptam Ali-t az ölembe és úgy vittem fel az emeletre. Lefektettem az ágyra, de ekkor megszólalt.
-Harry szerintem még várjunk...- mondta óvakodóan. - ez nekem még túl korai.
-Oké, akkor várunk, de tudd, hogy a te lelkeden fog száradni, ha erő szempontjából leépülök - mondtam fenyegetően és mereszgettem a szemem rá.
-Jaj szegény Harry! Nehogy belehaljál! - mondta gúnyosan.
-Márpedig úgy lesz, de talán te hamarabb fogsz meghalni, mert a csikizésemmel ölni tudok. - közbe gonosz fejet vágtam. Először a lábát majd a hasát kezdtem el csikizni, amitől szegény úgy röhögött, hogy alig kaott levegőt és közbe visititt, mint egy kismalac. Imádom ezt csinálni. 3:)
-Harry...haggyd...abba...HARRY!!!!! - eleget tettem kérésének és befejeztem.
-Na mostmár tudod kivel állsz szemben! - néztem rá, mintha vártam volna,hogy behódoljon nekem.
-Hahaha...de te nem tudod, hogy én mivel tudok ölni!
-Jujj de megijedtem! - néztem rá kutyus szemekkel.
-Soha ne becsülj alá, nem tudhatod, hogy mikor csapok le rád! Vigyázz Styles, még megütöd a bokád!!!- ekkor hamar a falhoz szoritottam és hatalmas csókcsatába kezdtünk.
-Huu ez hihetetlen volt... - mondta elvarázsolva Ali. -Nem gondoltam volna ennyire jól csókolsz.
-Tudok én meglepetéseket is szerezni.
-Bocsi, de most muszáj, hogy lefürödjek, 15 perc és jövök, persze ha addig tudsz nélkülözni. - mondtam bosszantóan , hogy legyen egy kicsit lelkiismeret furdalása.
-Én nem mehetek veled? - ekkor felült az ágyra és elővette csodaszép smaragdzöld szemeit, alig birtam ellenállni.
-A francba! - ezt még az ajtón keresztül is hallottam, olyan cuki, amikor Harry bosszuskodik :P Nade most visszakapta...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése