31. Go to London!

    Majd elváltunk egymástól, Harry-nek volt még egy kis dolga. Bementem a szobámba és lehuppantam az ágyra és egy nagyot sóhajtottam és közbe mind azt mondtam magamban, hogy: Ez az, végre minden rendben van! Annyira boldog vagyok, hogy azt elmondani nem lehet...De ekkor megszólalt a telefonom, üzenet jött Kelly-től: Szia Szerelmem! :** Jó hirem van, kiléptem a ügynökségtől és beperlem őket! Végre mehetünk haza...:)) Majd hivj! puszi :** Ahogy olvastam egész végig mosolyra húzódott a szám. Mehetünk haza, már nagyon hiányoznak a srácok!

    Harry szemszöge:
Sikerült! Minden olyan lesz mint régen...Újra együtt a banda! Mindenki ki van békülve egymással, most már mehetünk haza! Borzasztóan hiányzik Ali! Már olyan rég nem beszéltem vele és nem tudom átölelni, érezni a közelségét...Hamar fel is hivom:

   Csöng...
   -Igen? - szólt bele a telefonban, olyan kis csilingelő hangja van...
   -Szia tündérem! Harry vagyok.
   -Jujj, szia! Már azt hittem, hogy nem is fogsz felhivni!
   -Bocsi, csak sok dolgom volt. És mit csinálsz?
   -Ja hát semmi különöset...te? Sikerült beszélj Louis-val? - ekkor egy kicsit komorabb lett.
   -Igen és jó hirem van...Kibékültem vele és ő újra összejött Kelly-vel! - ekkor csak egy nagy sikitást hallottam, muszáj volt a telefont elvegyem a fülemtől, mert hanem megsüketülök.
   -Ennek nagyon örülök, mégsem tettem mindent tönkre... - erre elszomorodott a hangja.
   -Jaj ne szomorkodj már, tudod, hogy nem szeretem ha szomorú vagy...És ne okold magad, felejtsd el!
   -Oké, de ha velem nem fog kibékülni?
   -Dehogynem! De most kell menjek, hamarosan megyek haza!
   -Oké, már nagyon várlak, sok-sok puszi!

   Pár órával később ( Harry):
Épp lementem a közeli cukrászdába, amikor találkoztam Kelly-vel, meglepődött, de azért örült nekem. Megöleltük egymást:
   -Szia Harry, hogy vagy? Basszus de rég nem láttalak...- próbálta jópofára venni az egészet, de látta, hogy én nem vagyok annyira boldog, mint ő.
   -Szia Kelly. hát igen. Miután elmentél...- nem akartam gonoszkodni, de nem értem, hogy miért hagyta el Louis-t, s aztán mégis kibékülnek.
   -Haragszol rám? - tudta, hogy mire gondolok.
   -Nem mondhatnám, de miért mentél el csak úgy? - tártam szét a kezemet.
   -Majd elmondom, merre mész?
   -Ide a cukrászdába.
   -Oké, bent elmondom az okát. - örültem, hogy végre minden kiderül.
*Mindent elmondott Kelly. Őszintén megmondva teljesen ledöbbentem. Hogy is működhet ilyen modellügynökség, jól teszi, hogy beperli őket.
   -És mikor jössztök haza?
   -Minél hamarább, szerintem Louis is ezt akarja! Gondolom te is, hogy Ali-vel lehess! - erre elmosolyodtam és csak az asztalt néztem. - Hahó, Styles! - és egyet legyintett a szemem előtt.

   -Persze, minél hamarabb!
   -Úgy-e még jobban szereted Ali-t?
   -Az életemnél is jobban! - néztem bele Kelly szemébe.
   -Azt látom! - erre elnevette magát.
   -Annyira lehet látni, olyan aranyosak vagytok! Na jó, most megyek, szia! Akkor holnap mehetünk is haza.
   -Szia, oké! - majd visszamentem a szállodába, kezdtem összepakolni. Úgy döntöttünk Louis-ékkal, hogy nem szólunk a többieknek, hogy hazajövünk, legyen egy kis meglepetés.

    Másnap reggel:
Minden készen áll az utazásra, kijelentkeztem a szállodából, Louis-ék itt vannak. Taxival kimentünk a reptérre, majd becsekkoltunk és felszálltunk a gépre. Amikor megemelkedett a gép összenéztünk és elmosolyodtunk, most valami új kezdődik!