Megölöm!

   

    Pár perc múlva:
Az ajtónak nekidőlve zokogtam, egyenesen rettegek, hogy valami hülyeséget fog velünk tenni ez az állat, kiszámithatatlan. Nehéz leplepzni a zavarodottságomat a többiek előtt, de ha meg akarom menteni őket akkor erőt kell vegyek magamon. Ekkor hallottam, hogy nyilik az ajtó:
   -Haló, Ali! - kiálltotta Harry. - Hol vagy tündérem? - hamar vettem egy mély lélegzetet.
   -Itt vagyok fenn. - de a hangom szinte elcsuklott, legszivesebben futottam volna a karjaiba és szorosan átöleltem volna. Majd hallottam ahogy siet fel hozzám:
   -Szia szépem! Milyen volt nélkülem, hiányoztam?  - mondta fölémhajolva.
   -Szia, hát gondolhatod...borzasztóan hiányoztál! - és szorosan átöleltem.
   -Nyugi Ali, azért ennyire nem gondoltam, hogy hiányoztam. - és nevetett, de ha tudná miért csinálom ezt akkor biztos nem ezt mondaná.
   -Csak szeretlek és minid veled akarok lenni, ne haggy egyedül! - már szinte potyogtak a könnyek a szememből, de elfordultam tőle.
   -Mi a baj? Nagyon fura vagy... - nézett komolyan.
   -Nem semmi baj, csak sokat gondolkodtam és most egy kicsit szomorkás vagyok. - próbáltam mosolyogni, de csak erőltetettre sikerült.
   -És min gondolkodtál? - nézett kiváncsian.
   -Most inkább haggyuk... - tettem kitérő választ.
   -Oké, de hol van a testőr? - na ez volt az amitől a legjobban féltem, most mit mondjak neki?...
   -Hát... elment...igen, dolga volt... - mondtam szaggatottan.
   -Szerintem ennél fontosabb dolog nincsen, ezért fizetjük, de még számon kérem. De legalább nem történt semmi komoly, nemde?
   -Semmi komoly... - majd kiment a szobából.
Úr isten, ezt már nem birom. Nem tudok már sokáig hazudni neki.

   Harry szemszöge:
Nagyon fura volt Ali, nem tudom miért, de kezd aggasztani. Valamit titkol előlem. Nem nézett ki valami boldogan, soha nem láttam ilyennek. Nem akartam sokat faggatozni, mert tudom, hogy utálná én is utálom. Elszomorit ha bánatosnak látom, gondoltam jobb ha egy kicsit egyedül hagyom, majd még felmegyek. Lementem a fiúkhoz:
   -Na mi a helyzet? - kérdezte Zayn és közbe hátbaveregetett. - Nem vagy valami boldog...
   -Hát nem...valami van Ali-vel...- idegesen a hajamba túrtam.

   -Mi a baja? - kérdezte Lou.
   -Nem tudom, de aggódok nagyon...

  Ali szemszöge:

Az ágyon fekszek és egyszercsak megszólal a telefonom, üzenet érkezett, azt hittem, hogy anya, de nem...Jason volt:
  Szia Ali! Csak azért irok, mert szeretnélek figyelmeztetni, hogy ne szólj Harry semmit se, mert hanem...tudod jól, hogy mi lesz! De te úgyis olyan okos lány vagy nem szólnál neki ugy-e szerelmem? :P 
Amikor ezt elolvastam rázott a hideg és remegtem. Nem volt elég amit ma csinált de még rátesz egy lapáttal, én ezt már nem birom. Egyedül vagyok , senkinek se szólhatok semmit se, még Kelly-nek se... Amikor elolvastam azt, hogy szerelmem, nekem ott telt be a pohár. Kész vége! Véget vetek mindennek, nem érdekel semmi és senki! Bementem a fürdőszobába, megengedtem a forró vizet és beleültem, majd elszivtam egy cigit, eléggé ritkán szoktam cigizni, csak akkor ha ideges vagyok. És lassan elmerültem a vizben. Igen, véget akartam vetni az életemnek! Nehéz volt ezt a döntést meghozni...de megtettem. Miközbe cigiztem Harry járt a fejemben.

Nem akarok fájdalmat okozni neki, alig ajándékozott meg az élet vele máris elveszitem. Mégis ez volt a legjobb megoldás, nem akartam, hogy baja essen. És szép lassan elvesztettem az eszméletemet...Már legalább 3 perce a viz alatt lehttem, amikor valaki kihúzott és csak azt vettem észre, hogy ahogy élesztgetnek és hangokat hallok. Nehezen de kinyitottam a szememet:
Ekkor vettem észre, hogy ott van Harry, akinek a szeme könnyben úszott és amikor észrevette, hogy kinyitottam a szememet egy puszit nyomott az arcomra és még jobban sirt és bevittek a kórházba. Alaposan kivizsgáltak, hogy sérült-e az agyam, de szerencsére megúsztam, majd amikor vége volt a vizsgálatoknak bejött a korterembe Harry, hihetetlenül meg volt törve:
    -Szia! Hogy vagy? - és lassan közelitett felém.
    -Szia, mostmár jobban...  - próbáltam mosolyogni.
    -Nincs amiért mosolyogj...szinte megölted magadat! - emelte fel a hangját és fejét kezébe temette.
    -Tudom...de... - de nem engedte, hogy folytassam.
    -Miért csináltad? - nézett a földre majd rám és keze össze volt kulcsolva.
    -Nem szabadna elmondjam, de muszáj. Minden úgy kezdődött, hogy miután elmetetek a fotózásra beindúlt a riasztó, a testőr kiment, s egyszercsak ott volt egy srác előttem, akit jól ismerek - erre Harry felugrott és elkezdett mormolni valamit. - Jason-nek hivják a legutóbbi barátom volt, nem váltunk el valami szépen egymástól, én szakitottam vele, mert más lánnyal csókolozott és megesküdött, hogy még megbosszúlja, és amikor feljött elkezdett csóolgatni és a falhoz szoritott - elkezdtem sirni és megmutattam az akkor szerzett sebeimet, óriási dühbe jött Harry- és ma irt egy sms-t és végképp kiakadtam rajta.
    -Megölöm azt a barmot akárhol is van, ilyet nem tehet veled!!!! -órditotta és kiviharzott...