You are my heaven!

*Épp a tóparton ültünk,amikor állat hangokat hallottunk:
  -Srácok mi ez a hang? - kérdezte Liam.
  -Nézzük meg! - mondta Lou. Alig mentek pár lépést egy vadkant vettek észre. Elkezdtünk sikitozni, hamar vettük a matracokat és futottunk be a vizbe, mert már fára mászni nem volt idő. Mindenki felült a matracokra és onnan néztük a vadkan tombolását. Nagyon meg voltam réműlve, soha nem láttam ilyesmit. A többiek is le voltak döbbenve, szegény Ed kellett ide jöjjön, szinte a gitárját is megette. Még az is megfordúlt a fejemben, hogy ő hozta nekünk ajándékba xD. Mi Harry-vel természetesen ugyanazon a  matracon ültünk, nehéz volt megtartanunk az egyensúlyunkat mert ő nehezebb, mint én. Mindenki nyugottan ült a matracon kivéve Lou-t, direkt elkezdett billegni, hogy essenek bele a vizbe Kelly-vel. Kelly kiakadt rajta, de ő is belátta, hogy jó móka. Olyan aranyosak igy együtt...Rég láttam Kelly-t ennyire szerelmesnek. Csupa jó dolgokat hoz ki Lou belőle, akárcsak Harry belőlem. Imádom a szemét, ami ahányszor rámtekint csillog, imádom a mosolyát, ami mindig megnyugtat, s főképp a hangját, ami szivembe karcol. Már egy fél órája , hogy bent vagyunk a vizbe, amikor a vadkan úgy döntött, hogy más táborozókat fog riaszgatni. Miközbe mentünk volna a part felé Harry belelökött a vizbe. Majd mellém evickélt és szorosan magához húzott, majd felemelt:
  -Emlékszel az első csókunkra? - és közbe féloldalúan vigyorgott.
  -Ki ne emlékezne? - mondtam nevetve.
  -Mert nekem az volt a legjobb csókom a világon és te vagy az első lány akibe igazán szerelmes vagyok és ezt nem győzőm ismételni.  - majd fejét a vállamra hajtotta. Úgy éreztem, mintha a feje perzselte volna a vállam, ahányszor hozzám ér, annyiszor perzsel meg.
  -Én is igy vagyok ezzel, imádlak!
  -Én is téged! - ezután kiúsztunk a vizből.

Óriási kupit hagyott nekünk a kis vendégünk, a sátrak összedőlve, a kaja megdézsmálva, totál káosz. Ezért úgy döntöttünk, hogy visszamegyünk Londonba. Elég volt ez a sok kaland egy kis időre. Összepakoltunk és már indúlhattunk is.

*Hamar megérkeztünk a 1D házhoz. Hamar lecucoltunk és csináltam egy kis szendivcset mindegyiknek, mert az úton nagyon megéheztünk. Egy darabig semmit sem csináltunk, majd Lou-nak támadt egy ötlete, hogy nézzünk horrort:
   -Lou biztos vagy benne? - kérdeztem összeráncolt homlokkal, mert tudni illik, hogy én rettegek a horror filmektől.
   -Még egyet sem láttál? - kérdezte Niall hátrafordúlva, miközbe tömte magát kajával.
   -Hát... nem. - mondtam nekik egy kicsit félve.
   -Hogyha nem szereted akkor nézhetünk mást is. - ajánlotta Liam.
   -Oké. - mondtam megnyugodva, de erre Harry beleszólt.
   -Nem gondoltam volna, hogy nem szereted, hiszen olyan kemény csajszi vagy... - nyitotta szemét provokálóan.
   -Méghogy nem vagyok kemény? - emeltem fel a hangomat és megbokszoltam Harry vállát.
   -Ezek szerint...- mondta idegesitve Harry.
   -Hamár igy állunk akkor még azért is megnézem. - mondtam határozottan, de legbelül borzasztóan bizonytalan voltam. És elkezdtük nézni a filmet. Hát nagyon durva volt, épp hogy egy fél órát néztem, de már remegtem, ezért kimentem a nappaliból. Harry is utánam jött:
    -Jól vagy? - kérdezte félve.
    -Még jól.
    -Bocsi, hogy provokáltalak, nem gondoltam, hogy ennyire nem birod ezeket. - nézett bánatosan.
    -Nyugi, ne legyél emiatt szomorú. Nem szeretem ha az vagy. - és közbe felültem a konyhapultra és megcirógattam azt az édes arcát.

    -Tudtad, hogy igy még sportos ruhába is borzasztóan jól nézel ki? - harapott ajkába.
    -Hát már mondták páran. - ekkor leemelt a pultról és az ölébe vett és igy vitt fel a szobájába, miközbe mentünk felfelé nagy csókcstaát vivtunk.Miután felértünk bezárta az ajtót és engem a falnak döntött, egyre gyorsabban vettük a levegőt, hihetetlen, hogy ilyen is tud lenni. Minden olyan gyorsan történt. Őszintén bevallva nekem ez volt az első, soha nem gondoltam volna, hogy pont Harry Styles-el, aki egy világsztár. Ahányszor hozzámért, annyiszor rázott a hideg, érintései gyengédek voltak:
    -Na, mit szólsz? - közbe  ördögien meresztgette a szemeit. Imádom, amikor ilyen...
    -Mit kéne mondjak? - mondtam húzva az agyát.
    -Szóval nem tetszett?  - mondta durcisan.
    -Nyugi, egyszerűen remek voltál! - és ekkor fölém kerekedett, s egy puszit adott a homlokomra.
    -Te is hihetetlen voltál! - majd a nyakam körül ólálkodott és elkezdte harapdálni. Majd az álom is elnyomott.